"Lám, zaj, zsivaj, lárma kellős közepébe jutottam: pontosan a fürdő felett lakom. S most idézz fel képzeletedben mindenféle hangot, ami csak elkeserítheti a füledet: mikor edzést tartanak az izomemberek, ólomsúlyzókkal hadonásznak, ha erőt fejtenek ki, vagy erőkifejtést mímelnek, hallom a nyögést; valahányszor kieresztik visszatartott lélegzetüket, sípoló, kínkeserves fújtatást hallok; ha akad afféle lomha, aki beéri olcsó kenekedéssel, hallom a paskolást, amikor a vállára csapnak – a szerint változik az ütés hangszíne, hogy lapos vagy homorú részekre ér.

Ha pedig ehhez jön egy labdázó, és elkezdi számolni a leütött labdákat, végem van. Adj hozzá még egy fenegyereket, egy rajtakapott tolvajt, no meg azt, aki a fürdőben saját hangját élvezi. S mekkora lármát üt a hatalmas vízcsobbanás, amikor beugranak a medencébe! Ezen kívül, akinek egyebük nincs is, de legalább a hangjuk természetes! Képzeld még a szőrtépdesőt: hogy jobban észrevegyék, átható fejhangon szüntelenül kiáltozik, és sohasem hallgat el, csak mikor hónaljat tép, és maga helyett mást kényszerít sivalkodásra. No és, ahogy a lepénysütők kurjongatnak összevissza, a kolbászos, a cukrász meg mindenféle csemegeárus, jellegzetes hanghordozással kínálva portékáját" - sopánkodik Seneca egyik levelében (Erkölcsi levelek 86. levél, ford. Kurcz Ágnes), amely megidézi fülünkben egy ókori fürdő zajait.

Ki gondolná, hogy a rómaiak napi rendszerességgel látogatták a közfürdőket? Hogy azok az egész Római Birodalomban egységes építészeti rend szerint épültek, minden komforttal, hideg-melegvizes medencékkel, padlófűtéssel, vízöblítéses vécével el voltak látva? Hogy a tehetősebbek házaikban magánfürdőket építettek? Hogy a betegek gyógyfürdőbe jártak? Hogy a fürdés nemcsak a tisztálkodást, hanem a felüdülést, pihenést és a kulturális kikapcsolódást is biztosította? És abban a rabszolgától a császárig mindenki részt vehetett? Az előadás során korabeli szemtanúk leírásai és a régészeti emlékek segítségével idétik fel, hogyan és mikor jártak a rómaiak fürdőbe, vittek-e fürdőruhát magukkal, kik dolgoztak ott, miből állt az ókori “wellness”, de az érdeklődők megismerkedhetnek az “élményfürdők” felépítésével és technikai hátterével is.