"A bőrünket visszük a vásárra"-Kozmetika itthon és külföldön

Ilcsi néni fogalom. 50 éves szakmai múltja van, és a mai napig rettentő nagy aktivitással dolgozik. 79 éves kora ellenére 40 éveseket megszégyenítő tempót diktál. Külföldi konferenciákon 50 náció képviselői borulnak a nyakába, neve összeforrt a szakmával. 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét is megkapta. Ilcsi néni fiával, Molnár Ferenccel, a tavaly novemberben „Superbrand” titulussal elismert „Ilcsi” Szépítő Füvek Biokozmetikai Kft. vezetőjével beszélgettünk a magyar kozmetikai ipar helyzetéről.

– Milyen híre van külföldön a magyar kozmetikának?

– Kozmetikai nagyhatalom voltunk és vagyunk. A magyar kozmetikusképzés egyébként is világszínvonalú, a világ első három országába tartozunk. Ha az ember kimegy a világba, és látja, hogy valahol aktív kozmetikusi élet van, akkor annak szinte biztos, hogy magyar, esetleg lengyel vagy román gyökerei vannak.

A rendszerváltás előtt a szocialista nagyüzemek 3-4 alapterméknek minősülő krémet vagy pakolást gyártottak. Nem voltak különösebb igények, ahogy konkurenciaharc sem. Az édesanyám is azért kezdett el kutakodni a gyógynövények világában, mert nagyon idegesítette, hogy nem áll rendelkezésére megfelelő alapanyag. A rendszerváltás óta, mióta a multik bejöttek, 95%-ban ők uralják a piacot. A maradék 5% a professzionális piac, amelybe mi is beletartozunk. Itt nem tudtak teret nyerni, mert ezt a fajta professzionális rendszert nem tudják kialakítani.

A multinacionális cégek a reklám útján hihetetlen agymosást képesek véghezvinni. Csak az a baj, hogy nem igazán talál célba a reklámozott terméktípus, nem oldja meg a problémát. Ennek az az oka, hogy mikor egy laikus bemegy egy illatszerboltba, akkor illat, szín, csomagolóanyag alapján választja ki a terméket, holott a szakember, azaz a kozmetikus tudása nélkülözhetetlen, mert egy bőrt diagnosztizálni kell. Irgalmatlan nagy a reklám. A kozmetikai iparban a multiknál a termék árának kb. a 70%-a reklám, míg a dekorkozmetikumoknál még vészesebb a helyzet, ott 90-95%-a csak a marketing. Mi az édesanyámmal nem szeretjük azt a fajta taktikát, amikor ködösítenek, hangzatos idegen neveket adnak, és gőze nincs a felhasználónak, hogy miről is van szó, holott szó szerint a bőrét viszi vásárra. A polcok roskadoznak a natúrkészítményektől, és mindegyik fehér, ami sejteti, mennyi köze van ezeknek a növényekhez. Ráadásul világszinten az a tendencia, hogyha 1-2%-nyi növényi kivonat van a termékekben, akkor azt már natúrkozmetikumnak hívják. A szín egy krémnél nagyon fontos, a színtesteknek hihetetlenül nagy szerepük van a növények hatásában, a mi krémeink ezért színesek.

Szöveg: Szabó Emese
Kép: Páczai Tamás

Teljes cikk a Képmás 2005. januári számában.